Weisz Róbert

weisz-robert

2003-ban közúti autóbaleset következtében a háti tízes magasságban megsérült a gerincvelőm. A rehabilitáció után első dolgom az volt, hogy jelentkeztem egy életmód- és sport táborba, ahol kerekesszékesek tanítják a friss sérülteket. Ott ültem először aktív székben, és több sportág között ott találkoztam a kerekesszékes kosárlabdával. Ez annyira megtetszett, hogy azonnal a további lehetőségeket kezdtem kutatni, amit meg is találtam a kőbányai Törekvés SE csarnokában. Nagyon jó kis társaság jön ott össze hetente, hamar a csapat tagjává fogadtak. Gyorsan rájöttem, hogy a rendszeres sportolás jó hatással van az emberre, mind fizikai, mind pszichés értelemben. Akkoriban csak az az egy csapat volt, de azóta több is alakult országosan, így nemzeti bajnokságokat rendezünk. A válogatott tagja is voltam 4 éven keresztül, de most a nemrégiben alakult kerekesszékes kézilabda válogatottjaként játszom. Balesetemet követő két-három évben többször voltam rehabilitációs kezeléseken, egy ilyen alkalommal ismerkedtem meg feleségemmel. Most tíz éves közös gyermekünk, akit próbálunk nagy odafigyeléssel és szeretettel nevelni. Amikor csak tehetem, viszem magammal a sportrendezvényekre. Egyrészt fontosnak érzem, hogy megismerkedjen a sérült emberek világával, másrészt nagyon szeret ő is kerekesszékből labdajátékokat játszani. Hétköznapjaim – mint bárki másnak – nekem is munkával telnek, programozó vagyok. Szabadidőmben pedig mindenféle sportokat szeretek űzni, a legtöbb évszakra jut valami a kajakozás, handbike-ozás közül. Ezekbe is próbálom bevonni a családot. De a kedvencem az alpesi síelés, remélem egyszer ezt is együtt fogjuk csinálni fiammal!