Shober László

1972-ben születtem Budapesten.
Gyermek- és fiatalkorom a mozgás jegyében telt, hiszen versenytáncoltam, kosaraztam, kézilabdáztam, bringáztam, tehát igyekeztem több fajta sportot kipróbálni. Húsipari szakmunkásképzőt végeztem, így a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után hentesként dolgoztam és éltem a fiatalok még gondtalan életét.
A 90-es években kezdődtek az egészségügyi problémáim: fájt a térdem, váratlanul magam alá csuklottak a lábaim, gyakorta kellett cipőket vennem, mert nem tudtam emelni a lábaimat és a földön húztam őket. Az orvosi vizsgálatok különböző okokat tártak fel, de az orvosok nem gondoltak a betegségeim közötti összefüggés lehetőségére.
Végül 2005 júliusában egy MRI vizsgálat mutatta ki az egészségügyi problémáim
okozóját, egy jó indulatú daganatot a gerincvelő csatornában. Az orvosok a műtét
lehetőségét ajánlottak fel, elmondva azt is, hogy a műtét eredménye kétséges, akár kerekesszékbe is kerülhetek. Amennyiben viszont nem műtenek meg, úgy az
életminőségem rohamosan romlani fog. A műtéti terület feltárásakor derült ki az
orvosok számára, hogy a daganat eltávolítása teljesen már nem lehetséges.
A műtét után – másokhoz képest -, gyorsabban gyógyultam és így a rehabilitációs
kezelésem is megkezdődhetett. A cél a kerekesszék elhagyása, a járási képességem
visszaszerzése volt. Egy idő után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ez a gyakori és
váratlanul bekövetkező lábgörcsök miatt nem fog sikerülni. Minden született
optimizmusomra szükségem volt ahhoz, hogy ezt lelkileg feldolgozzam. Bevallom, nem
ment egyik napról a másikra, kb. két évbe került, míg a kialakult helyzetet elfogadtam.
Már a rehabilitáció során találkoztam a kerekes-székes kosárlabdával, de ekkor még esti
gimnáziumba is jártam és családom nem tudta megoldani azt, hogy mind az edzésre,
mind pedig az oktatásra eljussak. Én pedig célul tűztem ki, hogy az érettségi
megszerzése után, azonnal visszatérek a kosárlabda pályára.
Ez így is történt 2008-ban csatlakoztam újból a magyar kerekesszékes kosárlabda
válogatotthoz, amelynek azóta is oszlopos tagja vagyok!
E csapattal gyakran járunk mind Budapesten, mind pedig vidéken iskolákba és
cégekhez is bemutatókra, részt veszek ún. „érzékenyítő programok”-ban is. Minden
évben megrendezésre kerül a Hungarian Business Leaders Forum által szervezett kupa
is, amelyen neves cégek (pl. TESCO, BROKERNET, SZERENCSEJÁTÉK Rt., T-COM,
PROVIDENT, TCHIBO stb.) részvételével zajlik a versengés, miközben munkatársaik
megismerik a kerekesszékesek életét.
A futásra, mint sportra egyik kerekesszékes csapattársam hívta fel a figyelmemet.
2011 szeptemberében, a NIKE félmaratonon futottam először résztávot csapatban, majd
Októberben a SPAR Maratonnon ugyan úgy nagyobb résztávot teljesitetem,
csatlakoztam SUHANJ Alapítványhoz, ahol már az egyéni futásokra is koncentráltam.
Az első egyéni futásomat 2012-ben, a VIVICITTA versenyen teljesítettem, a félmaratoni
távon. Ezután a Keszthelyi Kilóméterek félmaratonja következett, ahol első sikerként 3.
helyezést értem el. Ez a helyezés megmutatta, hogy kemény felkészüléssel helyem van a
professzionális gépekkel versenyző társaim között is, hiszen a dobogóra egy amatőr
székkel versenyezve jutottam fel!
E verseny után egy becenevet kaptam a barátnőmtől, ami már a versenypólóimon is
szerepelt és ettől kezdve mindenki „Óriás”-nak nevezett!
Minden szombaton megtalálható voltam a Margitszigeten, ahol ép- és kerekesszékes
társaimmal együtt futottam és ezáltal népszerűsítettem a fogyatékkal élő emberek
sportolását. Engem látva gyakorta csatlakoztak hozzánk ép és fogyatékkal élő társak,
mint pl. siketek és látássérültek is.

A versenyzés ízére rákapva egyre komolyabb versenyeken indultam és értem el jó
helyezéseket, így például 2012-ben megnyertem a K & H Félmaratont, ugyanebben az
évben szeptemberben a NIKE Félmaratonon 3. helyezést értem el. Ezt követően
októberben, életemben először, elindultam a maratonon, hol 2. helyezést értem el. A
futás a kosárlabda mellett immár fontos szerepet töltött be az életemben, egyre
keményebben készültem, mindezt persze a saját, OEP által részemre felírt ún. aktív
székkel. Már ekkor többen mondták, hogy szükségem lenne egy professzionális székre,
amivel már nemzetközi szintű eredményeket érhetnék el.
2013-ban folytattam a versenyzést futásban is. A tavaszi első, nagy versenyen, a
VIVICITTÁN is ott voltam az indulók között, ahol 4. lettem, majd folytatódott
szeptemberben, a NIKE Félmaratonnal, ahol szintén 4. lettem. Egyre inkább kiütközött
a technikai hátterem elmaradottsága, mert míg versenytársaim professzionális gépekkel
indultak, addig én vagy a saját székemmel, vagy pedig kölcsönkapott, utcai használatra
való handbike-kal. Mindezen technikai hátrányok dacára októberben megnyertem a
SPAR Maratont, ami nagyon nagy lelki támogatást adott ahhoz, hogy igenis számomra
készített, professzionális székkel képes lennék nemzetközi vagy akár olimpiai
szerepléshez szükséges eredményekre is!
A versenyekre való felkészülés közben találkoztam a KRANKING nevű,
Magyarországon még újnak számító fittnesz szakággal is, amely olyannyira megtetszett,
hogy az edzői képesítést is megszereztem! Mentorom, Tar Csaba a Kranking Hungary
ügyvezetője rengeteget segített abban, hogy ezt sportágat professzionális szinten
sajátítsam el! 2013 novemberében, a FITBALANCE országos fittnesz sporteseményen
történelmi pillanatnak lehettek szemtanúi a résztvevők: mind Magyarországon, mind
pedig Európában elsőként mutatkozott be prezentérként mozgássérült, fogyatékkal élő
oktató! A bemutatkozásom nagyon jól sikerült, az elfogadásomról pedig annyit, hogy
már ezt megelőzően felkért a BME Sportcentrum vezetője felkért, hogy edzőként tartsak
órákat, amelyet nagyon szerettem.
Miután a Kranking edzői képesítés megszerzését a Suhanj Alapítvány finanszírozta,
ezért náluk is 1 éven át tartottam edzéseket, amely most az Alapítvány költözése miatt
szünetel.
Legutóbbi eredményem a 2014-ben VIVICITTA Félmaratón 2. helyezése, előttem
SPAR BUDAPEST MARATONON 1. helyezet lettem megint úgy hogy a versenyt
handbike kategóriában kezdtem el és az eszköz 21km defektet kapott de én kerekes
székel folytattam tovább és célba érkezésemkor derül ki hogy meg nyertem a kerekes
székes kategóriát. 2015-ben a Vivcitta félmaraton 2 helyezet voltam kategóriában és
ebben az évben a Berlini Maratonon is sikerült részt vennem.
E mellet Coca-cola testébresztő napon, és sok fittnes rendezvényen részt veszek mit
Prezenter FITTRÉNA, FITTBALANCE STB
Barátaim, drukkereim, és családom egyértelműen kiáll mellettem és a maguk szerény
erejéből segítik a felkészülésemet (pl. versenyekre való szállítás).